Eldöntötted, hogy végre minőségi kávét fogsz otthon is inni. Eleged van az olcsó, keserű italokból, véget vetsz a instant kávé korszaknak!
Állsz a boltban a kávés polc előtt és azon töprengsz, hogy vajon melyik kávét válaszd?
Némelyik zacskón ott áll óriási betűkkel, hogy 100% Arabica. De mit is jelent ez pontosan? Milyen ízt is várhatsz?
Talán az első kérdés, hogy mi a különbség az arabica és a robusta között? Miért jobb az egyik vagy a másik? Ezeket a kérdéseket fogjuk megválaszolni az alábbiakban.
A KÁVÉ, MINT NÖVÉNY
Ejtsünk néhány szót a kávéról, mint növényről általában, aztán kezdjük el felfedezni a különbségeket!
Mint a szőlő, komló és kakaófa, úgy a kávé is egy olyan növény, melynek számos változata létezik. A kávécserje a Coffea nemzetség tagja.
A több mint 125 faj közül a világ kávétermésének 99%-át a Coffea Arabica és a Coffea Canephora (ismertebb nevén robusta) adja.
Minőségi, specializált termékeket jellemzően nehezebb a szupermarketben, vagy a sarki fűszeresnél találni. Ezeken a helyeken nem is kapható frissen pörkölt kávé (pedig ez kulcsfontosságú), aminek okát hamarosan meglátod.
KÜLÖNBSÉGEK DIÓHÉJBAN
Az arabica és a robusta a kávécserjék két fő faja, de a biológiai és kémiai tulajdonságaik nagyban különböznek. Ez érződik mind a minőségükben, mind pedig az ízükben. Végső soron ezek a tényezők indokolják nagymértékben a jó minőségű arabica árát.
Általánosságban elmondható, hogy az arabica magasabb minőségű, mint a robusta, bár ez nem minden esetben van így. Némely – például indiai – robusta fajta felülmúlja a gyengébb arabicákat.
Az egyik nagy különbség, hogy az arabica sokkal igényesebb és érzékenyebb növény. Nem érzi jól magát az alacsonyabban fekvő területeken, ahol az igénytelen robusta nagy mennyiségben is képes teremni.
A robusta többek között a magasabb koffeintartalomnak és klorogénsav tartalmának (CGA) köszönhetően sokkal ellenállóbb a rovarokkal és kártevőkkel szemben, mert ez a két vegyület egyfajta kémiai védelemként szolgál a növénynek.
Az arabica 15-24°C fok között érzi jól magát, míg a robusta bírja a 24-30°C fokot is.
Alacsonyabban fekvő termőterületekből értelemszerűen több áll rendelkezésre, ezért az itt is termő robustát könnyebb nagy mennyiségben termeszteni. Emellett a terméshozama is nagyobb, jellemzően 2300-4000 gramm, szemben az arabica 1500-3000 grammos terméshozamával. Ezekből a tulajdonságokból adódik, hogy jóval költséghatékonyabb a robusta termesztése, így az ára is alacsonyabb.
Sok cég a kedvezőbb ár miatt is kever robustát a blendjéhez, mert ez jelentősen csökkenti a termék előállítási költségét. A Maran kávéknál az elsődleges szempont a minőség. Többek között azért is használunk kizárólag kivételes minőségű és specialty minősítésű arabica kávét.
A PDF az alábbi linken elérhető!
ÍZEK, AROMÁK, ILLATOK
Összességében elmondhatjuk, hogy az arabica kávé mind ízben, mind aromában felülmúlja a robustát.
Az arabica gazdagabb olajokban, zsírokban és cukorban, ami nagyban befolyásolja az ízjegyeket, emiatt sokkal gyümölcsösebb, édesebb, komplexebb és lágyabb is az ebből készült kávé.
A végső ízekre természetesen nagy hatást gyakorol a feldolgozási eljárás és a pörkölés is. Az arabicában olyan ízjegyeket is felfedezhetünk, mint a csokoládé, a kakaó és a különböző pörkölt magvak, de például az afrikai kávékban citrusokkal, bogyós gyümölcsökkel és elegáns savakkal is találkozhatunk.
Ezzel szemben a robusta földesebb, fásabb ízű, kevésbé összetettként jellemezhető. A gyengébb minőségűek égett, gumis, gyógyszeres, keserű ízjegyekkel bírnak, ami egyébként a túl sötétre pörkölt kávék ízhibája is.
HOL TALÁLKOZHATUNK VELÜK?
Robusta
Nagy valószínűséggel robustát iszol, ha például egy automatából veszel kávét, vagy instant kávé kerül a csészédbe. Ilyenkor nem az íz számít, főleg ha cukorral és tejporral van keverve, viszont nagyon olcsón jutsz pár korty koffeinhez.
Néhány kávépörkölő és nagyobb olasz kávés cég kínálatában is megtalálhatod a robustát, sőt, sok bolti termék zacskóján is olvasható a 100% robusta megjelölés.
A robusta a olasz kávékultúrában elengedhetetlen része a blendeknek, azaz kávékeverékeknek. Sokat javít a crema minőségén és állagán, de szerintünk olyan irányba viszi el az ízeket, ami szükségtelen. Továbbá azt se felejtsük el, hogy extra koffeint ad a kávénkhoz!
A robustának viszont egy erénye az elvitathatatlan történelmi jelentősége. Az 1800-as évek végén fedezték fel, és segítségével szélesebb társadalmi rétegeknek is elérhetővé vált a kávézás, ami megalapozta a kávé mai töretlen és rendíthetetlen népszerűségét.
Ez a megnövekedett kereslet új elkészítési eljárásokat is megkövetelt, ami életre hívta az espresso technológia kialakulását, de ez már egy másik történet.
Arabica
Egy arabica cserjének körülbelül 3 évre van szüksége, mire annyi kifejlett gyümölccsel rendelkezik, hogy megkezdhessék a szüretelését. Kilenc hónapot kell várni, míg a megtermékenyült virágból kifejlett cseresznye érik.
Korábban már utaltam erre, de fontos itt is elmondani, hogy az arabica esetében is hatalmas különbségek vannak a minőséget illetően. Rendkívül megtévesztő tud lenni, ha egy márka a 100% arabica megjelöléssel hirdeti magát.
Attól, hogy egy kávé arabica, még számtalan hibája lehet: egyszerűen gyengébb minőségű a termés, szállítási, illetve tárolási problémák adódhatnak, nem megfelelő a csomagolás, túl öreg a kávé, vagy ami a legtöbbször előfordul, túl sötét a pörkölés.
A sötétebb pörkölés sokszor csak egy eszköz arra, hogy összefésüljék a különböző kávék ízeit és elfedjék a gyengébb minőségből adódó ízhibákat.
Azt is jó tudni, hogy ha egy kávézó választékában túlnyomóan tejjel és szirupokkal ízesített kávék találhatóak, akkor ott is biztosak lehetünk a sötét pörkölésben, mert csak így marad meg egy kis kávés utóíz a sok tej és szirup árnyékában.
A legfontosabb konklúzió, hogy a “100% Arabica” megjelölés a minőséget és az élményt illetően tulajdonképpen semmit nem jelent. Az sem garancia a minőségre, ha egy kávé egy nagy kávétermelő országból származik.
Ha biztosra szeretnél menni, akkor olyan termékeket keress, ahol nem csak az van feltüntetve, hogy 100% arabica, hanem megjelölik, hogy milyen variáns az adott kávébab, melyik farmról származik, milyen feldolgozással készült, milyen magasan termett és hogy mikor pörkölték. Ha kíváncsi vagy, hogy néz ez ki, nézd meg a kávéink címkéjét.