A kávé előtti idők

Elég későn, körülbelül 21-22 éves koromban kezdtem el kávét fogyasztani. Előtte egyszerűen azért nem kávéztam, mert mindig keserű volt, egyszerűen rossz élményként éltem meg. Nem szerettem azt az égett, „szájösszerántós” ízt, és nem értettem, hogy miért isszák olyan sokan, hiszen számomra borzalmas volt. Így visszagondolva azt hiszem, ha akkoriban lettek volna már nagy kávézóláncok, akkor biztosan hamarabb kezdtem volna el kávézni, mert a tejes-cukros-szirupos-csillámpónis italok biztosan ízlettek volna. Mentségemre szóljon, hogy a frissen őrölt kávé illatát viszont mindig imádtam: többször kortyoltam bele a barátaim kávéjába, remélve, hogy na, majd most megszeretem… de azt a kellemes illatot soha nem követte egy jó íz.

A kezdeti rossz élmények eredményeképpen az egyetemi évek alatt egyáltalán nem kávéztam, de persze ahogy elkezdtem dolgozni, ez megváltozott. Akkoriban Kecskeméten éltem és szellemi munkát végeztem, hosszasan kellett a laptop előtt ülnöm és koncentrálnom. Sokszor éjszakába nyúltak a munkaórák, és másnap bizony eléggé nehezen indult a nap. Ez az életmód eltartott néhány évig, és amikor nem volt kedvem teázni, akkor elkezdtem valamilyen alternatív koffeinforrás után nézni. A kóla és az energiaitalok számomra soha nem voltak opciók, tehát értelemszerűen elérkeztünk a kávézáshoz. De rakjuk ezt nyugodtan idézőjelbe, a következő fejezetből mindjárt kiderül, hogy miért…

 

Az első otthoni próbálkozások

Húszas éveim elején, zéró kávéismerettel mi mást is ihattam volna, mint a jó öreg instant „kávékat”?  Ezt láttam otthon, nyilván ezt próbáltam ki én is: és meglepő módon meg is tudtam inni! Sok tejjel… Anno ez pont elég volt ahhoz, hogy az egész történetet végre sikerélményként éljem meg, és azt gondoljam, hogy tessék, én is elkezdtem kávézni. Mélyről indultam, valljuk be, onnan csak felfelé vezetett az út.

Az elmúlt évekre visszanézve jól látszik, hogy egyfajta „kávé-evolúciós” utat jártam végig, míg végül eljutottam a legfelsőbb szintekre. Most is azt tapasztalom, hogy nagyon sokan járnak hasonló cipőben: kávéfogyasztók, akik nem tudják, hogy nincsenek elérhetetlen távolságban a legjobb minőségtől. Szeretnek kávézni, vagy legalábbis szeretnének jobban kávézni, és nyitottak is az új ízekre. Nálam nagyon szépen megfigyelhető a folyamatos fejlődés, egyfajta felfelé ívelő pálya a minőséget és az igényességet illetően. Ezzel párhuzamosan természetesen jócskán bővült az otthoni eszközparkom – és persze a tudásom is.

 

Fejlődés

Láthatjátok, hogy eleinte teljesen vakon tapogatóztam a kávék világában. Amint ráuntam a „3 az 1-ben”-re, ösztönösen valami finomabb kávé után néztem. (Minden relatív ugye… :D) Ekkor jöttek a jobb minőségű, magasabban pozícionált kávék, mint például a „cigis kávé”, a Davidoff. Kísérleteztem a kotyogóssal is, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. (Így utólag fontos megjegyezni, hogy miért nem ízlett anno a kotyogós: bolti kávéval próbálkoztam, és persze fogalmam sem volt azokról az apró trükkökről, amiket a Marannal Nektek is megtanítok, és amikkel rengeteg rossz élményt megspórolhattok.) Innen is gyorsan tovaszökkentem, és bizony egyre több kávét ittam az egyik helyi kávézóban Kecskeméten. Sokszor kifejezetten csak azért mentem el odáig (autóval 10 perc), hogy ihassak egy igazi kávét. Akkor még meg voltam róla győződve, hogy amit ott iszom, az kiváló minőségű kávé… ami végül is igaz volt, mert akkor és ott valóban az volt a számomra elérhető legjobb választás.

 

Kávézó helyett Aeropress

Egy idő után meguntam az ingázást, amit ráadásul a pénztárcám is megérzett. Naponta két, 500-600 forintos kávé elég húzós kiadás tud lenni hosszú távon, még akkor is, ha csak heti öt nap iszom, ráadásul a kávék mellé nyilván be-becsusszant egy süti vagy egy szendvics is. Hogyan lehet hát otthon is finom kávét inni? Karos espresso gépben abszolút nem gondolkoztam, mert nem ismertem a márkákat, és nem is tudtam túl sokat a kávékról – inkább valami olcsóbb, egyszerűbb megoldást kerestem. Végül így érkeztem el az Aeropresshez, ami jó nagy ugrást jelentett a korábbi otthoni italaimhoz képest. Teljesen korrekt, finom kávét tudtam vele készíteni, ráadásul gyorsan, és állandó minőségben. Már nem emlékszem, hogyan találtam rá, de az Aeropressem rögtön egy Hario Mini Mill őrlővel érkezett párban, és azután még nagyon sok évig volt hű társam otthon és az utazásaim alkalmával is. Kicsi, kompakt, és hacsak nem tolatsz rá autóval, akkor szinte mindent kibír. Nem kell hozzá más, mint friss, minőségi őrlemény, jó víz, és már kész is a tökéletes csésze kávé.

A következő három-négy évben csak Aeropresst használtam, és alapvetően elégedett voltam az eredménnyel. Közben váltogattam a kávékat: kipróbáltam rengeteg bolti, de árban feljebb pozícionált kávét is, mert akkor még nem sok magyar pörkölő volt a piacon, így jóval nehezebb volt beszerezni egy csomag minőségi, friss kávét. Viszont egy idő után már nagyon vágytam valami más, új ízre… (Bár valljuk be, azokat a kávékat se innám már meg, amiket anno örömmel fogyasztottam. Bizony változik az ember ízlése, és gyorsan hozzászokik a jóhoz.)

 

Budapest – Újhullám

Mikor Budapestre költöztem, felfedeztem egy fantasztikus helyet, ami ráadásul vészesen közel esett hozzám. Ez nem más volt, mint a My Little Melbourne, a főváros egyik legelső specialty kávézója. Hirtelen teljesen más dimenzióba került számomra a kávé. Ekkor fedeztem fel, hogy milyen is az a kávé, amit tényleg imádok. Ebben az időszakban már eltűnt a cukor a csészémből, csak a tej maradt, de abból is egyre kevesebb. A My Little Melbourne a kecskeméti kávézókhoz képest hatalmas minőségi ugrást jelentett. Itt cappuccinot és jellemzően cortadot ittam. Rászoktam arra, hogy nem készítek otthon kávét, hanem leugrom a MLM-be, ami mindössze két utcára volt tőlem. Nem nehéz kitalálni, hogy megint volt egy hosszabb időszak az életemben, amikor egy kisebb vagyont költöttem kávéra… J Egy idő után viszont ismét visszakacsintgattam az Aeropresshez, utazásokhoz például mindig vittem magammal, de már sokkal jobb minőségű kávékat használtam, többet olvastam a helyes elkészítésről is, figyeltem, hogy milyen vizet használok, és persze folyamatosan fejlődött az ízlésem is. Egyre különlegesebb ízekre vágytam.

 

Kotyogós

Végül Herczeg Olivér barátom – aki egyben a Maran baristája – vezetett be a kotyogós rejtelmeibe. Ő volt az, aki megmutatta, hogy bizony a kotyogósból is elő lehet csalogatni olyan ízeket, amelyek számomra eddig ismeretlenek voltak, és amik kimondottan jók! Persze a helyén kell kezelni ezt az eszközt (is), de biztos vagyok benne, hogy sokan meglepődnének, hogy milyen finom kávét lehet vele készíteni.

Olivér 5 éve barista, számos kávézóban dolgozott már Budapesten, Kecskeméten és Pécsen is, mindemellett jelenleg szőlész-borász szakon tanul a Pécsi Tudományegyetemen. Kecskeméten tartott kotyogós workshopjai mindvégig teltházzal futottak.

 

 A ROK-éra

Korábban már kitértem rá, hogy nagyon szerettem volna otthon is igazi espressot inni, így már régóta tervezgettem egy saját ROK beszerzését. A barátaim persze tudták, hogy erre vágyom, és cinkos módon megleptek a születésnapomra egy ROK-kal, ami a tökéletes ajándéknak bizonyult. Az első napokban egyszerűen nem lehetett engem elrángatni mellőle, folyamatosan kísérleteztem, próbálgattam az őrleményeket és az arányokat. Eleinte inkább kevesebb, mint több sikerrel jártam, de néhány nap múlva – amint megtaláltam a megfelelő beállításokat – már képes voltam konzisztens minőséget előállítani.

 

A Maran

Hosszú évekig törtem a fejem egy saját vállalkozás elindításán, de nem voltam biztos abban, hogy pontosan mit is szeretnék csinálni – mi az, amivel értéket teremthetek, amivel adhatok valamit –, pedig végig ott volt a szemem előtt a kávé, amit régóta imádtam. Kanyargós utat jártam be, mire eljutottam ide. Önismereti és szakmai fejlődés, sok ötlet, kudarc és próbálkozás kellett hozzá, hogy kikristályosodjon, pontosan mivel szeretnék foglalkozni. 2017-ben született meg saját kávémárkám, a Maran ahol kizárólag magas minőségű kávéval foglalkozunk. Egyedülállóak vagyunk, mert vállalkozásunk jóval többet kínál egy szimpla terméknél, és a működésünk is különbözik a hazai márkáktól. Ennek a részeredményét láthatjátok most – kérlek legyetek türelemmel, mert folyamatosan fejlődik az oldal, és vele együtt mi magunk is. Reményeink szerint ennek köszönhetően Ti is egyre több mindent tanultok majd a kávék világáról, és kávés kalandozásaink során sok új érdekességet tudunk majd Nektek megmutatni.

Jó kávézást!

Marci

Hogyan készíts otthon tökéletes kávét?

Olyan apróságnak tűnő dolgokról lesz szó, amikről azt gondolnád, hogy nem fontosak, pedig együtt alkotják a tökéletes kávédat. A lényeg a részletekben rejlik...  

Kattints az emailben található linkre, ahonnan letöltheted a PDF-et. 

Siker! Nézd meg az email fiókodat!